Az elemzésben a Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletet vizsgáltuk, a 2012 és 2020 közötti évekre (2020-ban már megjelent az új NAT) vonatkozóan.

A Nemzeti Alaptanterv a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira épül. Teszi mindezt úgy, hogy meghatározza azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A NAT emellett meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében. A NAT elsődleges felhasználója a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus, valamint az intézményvezető.

A 2010 és 2020 közötti években jelentős szerkezeti és tartalmi változások zajlottak a köznevelés területén. Ezek egyike a Nemzeti Alaptantervek (továbbiakban: NAT) és a kerettantervek változása volt. A 2012-es NAT megadta az alapvető strukturális elemeket: műveltségterületek óratervi arányokkal, kulcskompetencia-területek, fejlesztési területek, nevelési célok. A vizsgált NAT-rendelet rövid- és középtávú céljai közül a magasan képzett, versenyképes munkaerő elősegítése érdekében a NAT és az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciák közül a digitális kompetencia, a digitális kultúra tanulási terület hatásainak elemzését állítottuk a fókuszpontba.

Az ábrákat és számadatokat a NAVÜ Kft. nyilvános, illetve nem nyilvános adatpublikációkból tette közzé, azok helyességéért, pontosságáért nem vállal felelősséget.