Az elemzésben a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény áll, amely 2012. október 9-én lépett hatályba. A törvény kifejezett céljai között szerepelt, hogy csökkentse a magyarországi fiatalkorú dohányzók számát, valamint, hogy hosszútávon elősegítse az egész magyar társadalom közegészségügyi állapotának jelentős mértékben történő javulását. Emellett a szabályozás a hatályos európai közösségi szabályozásnak megfelelő kiskereskedelmi tevékenységet kíván biztosítani a dohányforgalmazást illetően, egyúttal garantálni kívánja azt, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen.

A jogalkotás indokolása szerint a dohányzás súlyosan negatív, akár végzetes hatással is lehet az emberi szervezetre. A dohányzásról való döntés minden ember szabad akaratába tartozik, azonban a fiatalkorúak védelme különös hangsúlyt érdemel; hiszen náluk valóban nemcsak a szabad belátás, de a dohánytermékekhez való hozzáférhetőség, a körülmények, a környezet stb. is szerepet játszhat abban, hogy dohányoznak-e, avagy sem. A törvény hatálybalépésekor rendelkezésre álló legfrissebb (2008-as) adatok szerint a 13-15 éves korosztály közel 60%-a kipróbált már valamilyen dohányterméket, és a teljes korosztály közel 30%-a jelenleg is dohányzik. A dohányzás, és különösen a fiatalkori dohányzás visszaszorítása egyetlen eszközzel nem lehetséges, azonban a vizsgált törvény jogalkotó eszközeként kívánja elősegíteni a magyarországi gyermekek egészségesebb életét előtérbe helyező célt. A törvény indokolása szerint a fiatalkorúak körében tapasztalható magas dohányzási ráta azzal magyarázható, hogy a fiatalkorúak gyakorlatilag érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek dohánytermékekhez. Ezt korlátozandó a törvény az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kiskereskedelmét, és ezt koncessziós szerződéssel megbízható kisvállalkozások számára engedi át, figyelembe véve a dohányosok jogait azáltal, hogy minden településen biztosítva legyen a dohánytermékekhez való hozzáférést.

A szabályozástól elvárt hatásként fogalmazódott meg, a fiatalkorú dohányzók számának csökkentése, a magyar társadalom egészségügyi helyzetének javítása, a dohánykiskereskedelmi szabályok szigorítása és a dohánykereskedelemmel összefüggő fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítése.

A szabályozástól elvárt hatásokból kiindulva a hatáselemzés fókuszába a magyar társadalom, kiemelten pedig a fiatalkorúak dohányzási szokásai, a dohánytermékek forgalmazása, valamint a dohányzással összefüggő halálozás került, mégpedig a jogszabály hatálybalépését megelőző három év adatait is magába foglaló idősoros adatok elemzésével. A hatásvizsgálat tehát elsősorban a 2009 és 2023 közötti időszak, KSH, WHO ÉS SZTFH által publikált, aggregált adataival dolgozott és az ebben az időszakban előfordult trendeket, változásokat vizsgálva kívánta azonosítani a ténylegesen bekövetkezett hatásokat.

Az ábrákat és számadatokat a NAVÜ Kft. nyilvános, illetve nem nyilvános adatpublikációkból tette közzé, azok helyességéért, pontosságáért nem vállal felelősséget.